A NYUSZET FELHÍVÁSA az idősekhez,
a koronavírus fertőzések elkerülésére

ELŐTERJESZTÉS a NYUSZET 2020 augusztus 26-i ülésére

A Covid 19 járvány első hullámának tanulságaira alapozva a következő javaslatokat tesszük:

  1. Felhívással élünk, a NYUSZET -hez tartozó valamennyi idős szervezet nevében, az időskorú lakossághoz:Azt kérjük minden idős társunktól, hogy a második hullám megelőzése és mérséklése érdekében tegyen meg mindenki mindent egészsége megőrzéséért, valamint a járvány terjedésének megakadályozására!A gyakori kézmosás, rendszeres fertőtlenítés remélhetőleg szokásunkká vált, ezt a mindennapok részévé kell tennünk!

    2020 a maszk viselésének éve! A maszk helyes viselésére minden fórumon fel kell hívnunk a figyelmet. Be kell tartanunk a közegészségügyi szabályokat, felelősek vagyunk magunkért és másokért. Ne vegyük könnyelműen a maszkviselést és a járványügyi szabályokat – az életünkbe kerülhet!

    A legnehezebb a szociális távolság megtartása. Ennek ellenére, amíg megfelelő oltással nem rendelkezünk, – akkor is, ha ez áldozatokkal jár – csökkentsük személyes kapcsolatainkat, annyira, amennyire ésszerű. Alkalmazzunk alternatív megoldásokat a társas kapcsolatok megőrzésére: virtuális találkozók, riadólánc, szabadtérben tartott kis létszámú találkozók megszervezésével. Kerüljük a nagyobb rendezvényeket, amelyek csak abban az esetben tarthatóak, ha az egészségügyi szempontból is elfogadhatóak a feltételek! A beltéri rendezvények már kisebb létszámban is kockázatot jelentenek.

    A veszély nem múlt el! Mára megdöntötte a háromhavi csúcsot az új fertőzöttek száma Magyarországon. Nem a számok növekedése, hanem a tendencia aggasztó. A hatóság védekezése felületes lett, az egészségügyi intézmények továbbra sem tesztelnek, illetve a karanténból néha vizsgálat nélkül engedik ki a fertőzötteket. Ezért magunknak (is) kell tenni a fertőzésveszély elkerüléséért!

  2. Felhívással fordulunk az Önkormányzatokhoz és Szövetségeihez, amelyeknek ezúton is köszönjük helytállásukat a koronavírus járvány első hulláma idején az intézményeiken keresztül tanúsított sokoldalú segítségért, amit annak ellenére is megszerveztek, hogy forrásokat vontak el tőlük, hogy nem állt rendelkezésükre elegendő védőeszköz és szakember.Azt, hogy az Önkormányzatok az időseknek ezt a segítséget magas színvonalon biztosítani tudták, a szakemberek áldozatos munkája, a lakossági szolidaritás, a civil szervezetekkel való együttműködés tette lehetővé. Ezért az Önkormányzatoknak a második hullám megelőzésére, arra való felkészülésre a következőket javasoljuk:
      • Hozzanak létre településenként, és szövetségeik szintjén is, Idősügyi Tanácsot, ahol az idősek szervezetei közvetlenül is képviselik a településen élő idősek érdekeit. Az idősekről szóló döntéseikbe vonják be őket.
      • Egységes, informatív, mindenki számára könnyen elérhető tájékoztatási rendszerre van szükség: minden idősnek és hozzátartozójának joga van tudni, milyen szolgáltatásokat, ellátásokat, hol és hogyan vehet igénybe. (Ezt a fővárosi szinten is biztosítani kell!)
      • A járvány első szakasza megmutattatta, hogy folyamatos kapcsolattartásra van szükség az idősek és a különféle szolgáltatásokat nyújtók között, ezért Call Centereket javaslunk létrehozni minden nagyobb településen, körzetben, folyamatos ügyelettel, különösen, ha a járvány második hullámában a korlátozások fokozódnak.
      • Tanácsadó szolgáltatások szükségesek a hozzátartozók részére is! A családokban előálló krízisek esetén (betegség, kórházból való kikerülés, mentális hanyatlás) gyors és szakszerű konzultáció lehetőségének megszervezése indokolt. (Szükség esetén specifikus képzésben részesült szakemberek szakmai kísérése, esetmenedzsment is indokolt.)
      • Minél szélesebb körben lehetővé kell tenni, olyan okos, idősbarát IT eszközök, rendszerek alkalmazását amelyek az időseket a méltó időskor megélésében segíti, ebben a nehéz időszakban is. (A felhasznált készülékek körét személyre szabottan szakember bevonásával célszerű meghatározni, de a biztonságérzést meg kell az idősek számára adni!)
      • Ehhez járulhat hozzá a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, internet kapcsolat, melynek biztosítása minden településen szükséges! (Az eszközök kezelését személyre szólóan kell civil szervezetek, önkéntesek segítségével az időseknek megtanítani.)
      • A szociális alapellátás rendszerének komplex újragondolása, rugalmasabbá tétele iránti igény világossá vált mindenki előtt:
        • A nappali ellátás „kinyitása” két irányba is lehetséges: egyrészt az otthoni időslátogató rendszer alapjait képezheti, másrészt a demens ellátás, vagy a „nappali gondozóház” irányába is elmozdulhat. Erre modellprogram létrehozása javasolt.
        • A házi segítségnyújtás szociális segítésre vonatkozó, alacsonyabb intenzitású szükségleteinek kielégítésére a szolgáltatók általában nem képesek . Ennek oka egyrészt, hogy az alacsony szintű finanszírozás miatt nem érdekeltek a szolgáltatók, másrészt a humán kapacitáshiány miatt nem is képesek a megjelenő kérések volumenét teljesíteni a „hagyományos” formában. Ugyanakkor a veszélyhelyzet ideje alatt éppen ezeket az igényeket kellett magas színvonalon és nagy számban kielégíteni. Ezen a területen (bevásárlás, gyógyszertári ügyintézés stb.) a szolgáltatások jó példáinak összegyűjtését követően lehet ajánlást összeállítani a házi segítségnyújtás szervezésének újragondolására, fiatal önkéntesek bevonására, költséghatékony megoldások megfogalmazására.
  3. A Kormánytól azt várjuk el, hogy elemezze mélyrehatóan a járvány első hullámának egészségügyi és szociális ellátásban tapasztalt következményeit, második hullámának várható kialakulását és hatását, külön az idősekre vonatkozóan.A járvány világossá tette nemcsak a szakma, de a társadalom egésze előtt is, hogy milyen veszélyeket jelentenek a nagy létszámú idős és fogyatékos intézmények megfelelő infrastruktúra és személyzet nélkül!
    Ezen a helyzeten alapvetően változtatni kell: a jelenleginél szigorúbb egészségvédelmi szempontokat is mérlegelni, s ehhez a feltételeket biztosítani szükséges az időseket befogadó intézményekben, pontos számítások szerint, normatív alapon, minőségellenőrzéssel.

    A legutolsó statisztikai adatok szerint: a közel négymillió háztartás 40%-ában él idős ember, és minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. A népesség idősödését mutatja az is, hogy az egyszemélyes, csak idős személyekből álló háztartások száma közelíti az egymilliót, és ezen belül közel 150 ezer az olyan háztartás, ahol 80 év feletti ember él egyedül. (KSH 2019).
    A kormány adatai szerint több mint 1000 intézményből 33 intézményben jelent meg a vírus, ahol összesen 5991 embert lát el 2301 gondozó. Az ápoltak közül 899, a dolgozók közül 142 igazolt fertőzött volt június elején, és összesen 127 gondozott hunyt el.
    Hasonló helyzet volt a kórházak esetében, nemcsak a szociális, hanem az egészségügyi ágazat is rendkívüli nehézségekkel küzdött az elmúlt időszakban, olyanok is életüket vesztették, akiknek nem kellett volna meghalniuk a betegségükből adódóan. A járvány enyhülése nem járt együtt az orvosi ellátás javulásával.
    Az állami fenntartású ápoló-gondozó otthonokat sújtó munkaerőhiányról kiadott adatokból kiderül, hogy rendszerszintű szakmai munkaerőhiány sújtja az állami idős, fogyatékos és pszichiátriai otthonokat, ami a lakók ellátását és a biztonságos munkakörülményeket is veszélyezteti. Néhány régiót különösen durván érintett a munkaerőhiány már a koronavírus előtt is. Ilyen például Budapest, ahol az összes intézményt tekintve majdnem 39%-os volt a hiány. Emellett Pest megye, a Budapest-Székesfehérvár tengely, Győr-Moson-Sopron, az Alpokalja és minden más olyan régió súlyosan érintett, ahol több a lehetőség az elhelyezkedésre máshol – nem a szociális szférában vagy az egészségügyben – dolgozni.A járványhelyzet kapcsán előírt protokollt csak éjjel-nappal dolgozva tudták nagyjából teljesíteni. Ez még plusz munkateher az amúgy is sok munka mellé, de az ápolók önfeláldozók, ha kell takarítottak, fertőtlenítettek, szájmaszkot varrtak, voltak, akik beköltöztek az otthonokba, hogy a folyamatos ellátást biztosítsák és ne vigyék haza saját családjukba a vírust.

    A járvány még tovább súlyosbította a szociális intézmények amúgy is durva problémáit, mindezért a rendkívül nehéz munkáért sem erkölcsi, sem anyagi elismerésben nem részesültek a kormányzat részéről.

Összefoglalva:

Az idősotthoni férőhelyek száma nyomasztóan kevés, bekerülni csak több éves várakozás után lehetséges várólistáról, vagy a „bekerülési feketepiacról” lehet, és hogy nincs elég ápoló, sem védő felszerelés, nincs lehetőség mindenütt az izolációra.
Azt is tudhatjuk, hogy az állami otthoni idősellátás színvonala az ország legtöbb részén teljesen elfogadhatatlan, és praktikusan sokak számára nem is hozzáférhető. Azt is tudhatjuk, hogy a családok magukra hagyva, tájékoztatás, segítő információk hiányában, egyedül küszködve próbálják megoldani a saját idős rokonaik ellátását sokszor a feketepiacról alkalmazva segítőket.

Mindez sürgős változást igényel az időseket ellátó egészségügyi és szociális rendszer területén.

4.) Az idősek jogait védendő újra kell gondolni a teljes időskori egészségügyi és szociális ellátást. E célból egy Idősügyi Törvény megalkotására teszünk javaslatot. A NYUSZET erre munkacsoportot hoz létre, elkészülő javaslatát társadalmi vitára bocsátja 2021-ben.