Forrás: blikk.hu
Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója válaszolt a Blikk kérdéseire.
Egyre jobban leszakadnak a régi nyugdíjak az újaktól. Miért kapnak több nyugdíjat azok, akik most mennek nyugdíjba?
Ez a nyugdíj-megállapítás módszertanából fakad. Mindig a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági nettó átlagkereseti szintjéhez igazítva állapítják meg a nyugdíj alapját képező számított nettó havi átlagkeresetet, úgy, hogy az 1988-tól évente meghatározott, nettósított éves kereseteket megszorozzák az adott évre meghatározott valorizációs szorzóval. Vagyis ha egy év alatt tíz százalékkal nőttek az átlagkeresetek, akkor a következő évben ennyivel nőnek a valorizációs szorzók is, ennyivel több lesz a nyugdíj alapjául szolgáló nettó életpálya átlagkereset. A nyugdíj összege ennek az átlagkeresetnek a szolgálati idő hosszától függő hányada lesz.
Mekkora különbségek alakultak ki az elmúlt években?
Döbbenetes különbségekről beszélhetünk: egy teljesen azonos életpálya esetén akár negyven százalékkal kevesebb nyugdíjat kap az, aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mint aki 2020-ban. Ez a legméltánytalanabb eleme a nyugdíjrendszernek. A leszakadás pedig nem áll meg, jövőre akár tíz százalékkal több nyugdíjuk lehet azoknak, akik 2021-ben és nem idén vonulnak nyugdíjba.
Mit tanácsol a leendő nyugdíjasoknak, illetve hogyan lehetne orvosolni a régi nyugdíjasok helyzetét?
Nagyon nem mindegy, hogy melyik évben vonulunk nyugdíjba. Ha valaki be is tölti a nyugdíjkorhatárt, ha teheti, várjon ki egy olyan évet, amikor az átlagkeresetek emelkedése jelentős volt, és az azt követő évben kérje a nyugdíját. A régi nyugdíjasok méltánytalan helyzetét pedig egy évente felülvizsgált, néhány százalékos korrekciós emelés orvosolhatná.
