A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET tagjai: Életet az éveknek Országos Egyesület; Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése; Liga Szakszervezetek; Magyar Szakszervezeti Szövetség; Magyar Szocialista Párt; Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nyugdíjas tagozatai, illetve bizottságai, valamint a Nyugdíjasok Országos Képviselete) mai ülésén megtárgyalta a nyugdíjas társadalom aktuális gondjait.

November hónapban a nyugdíjasok túlnyomó részének (legalább másfél millió nyugdíjas társunknak) jelent a napi problémák során lélegzetvételt a nyugdíjemelés kiegészítése és a nyugdíjprémium kézhezvétele, de a Kormány kommunikációjával ellentétben ez korántsem jelent megoldást a nyugdíjasok nagy többségének élethelyzetére.

A nyugdíjemelés e módszerének alkalmazása konzerválja azt a gyakorlatot, hogy 10 hónapig a létminimumon és alig felette élő nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét. Az éves inflációt alultervezve ez az állapot könnyedén megteremthető. E mellé zárkózik fel a nyugdíjprémium intézménye, melynek bevezetése, az inflációkövető nyugdíjemeléssel együtt a gazdasági világválság hazai következménye volt. Ám ma már „Magyarország jobban teljesít”, azonban e teljesítményből a nyugdíjasok korántsem részesednek megfelelő arányban.

A NYUSZET már megalakulásakor állást foglalt mind a nyugdíjemelés kiegészítése jelenlegi gyakorlatának korrekciója, mint rövidtávú megoldás, mind a vegyes indexálás bevezetése, mint a gazdaság mindenkori állapotához sokkal jobban igazodó, a nyugdíjas társadalom aktívaktól való elképesztő mértékű leszakadást enyhítő módszerének alkalmazása mellett.

Ez a követelés azonban láthatóan meg sem érintette a kormányzat ingerküszöbét.

Mindemellett a nyugdíjasok szenvedik meg legjobban a társadalombiztosítási egészségügy és az állami szociális ellátás tudatosnak mondható „lerohasztását”. Szaporodnak azok a hírek, melyek szerint, ha egy 75-80 éves felett lévő idős polgártársunk állami kórházba kerül, ellátása során nem részesül abban a gondoskodásban, ami megilletné. Ennek következtében hallhatók azok az információk, hogy évente több kisvárosnyi (35 – 45 ezer) idős honfitársunk
távozik jóval előbb az élők sorából, mint az – az orvostudomány jelenlegi állapota szerint – egyébként bekövetkezne.

Ugyancsak tarthatatlan a helyzet a szociális ellátás terén. Sem a szociális otthonok száma, befogadó képessége, sem azok színvonala nincs köszönőviszonyban a szükségletekkel. Az otthonápolás sem jelent megoldást, mivel az egyébként aktív életkorban lévők éhbérért látják el főállásban idős szeretteiket. Elvárjuk az államtól, hogy a jelenlegi GDP arányos 0,3% helyett legalább az EU átlagának megfelelő 0,5%-ot fordítson a szociális- és idősellátásra.

Mindezek a tények felvetik azt a kérdést, hogy vajon a kormányzat törekvése a nagy ellátó rendszerek „reformjára” nem e rendszerek ésszerű, funkcionális fenntartására, hanem ellehetetlenítésére irányulnak-e, melynek következtében a nyugdíjas társadalom többsége az állam számára már csak terhet jelentőnek minősítve, a spártai Taigetoszban az életképtelennek tartott csecsemőknél alkalmazott módszer részese lehet.

A NYUSZET ezért mindenekelőtt sürgeti a nyugdíjemelés módszerének és mértékének megváltoztatását. Első lépésben a 2020-ra valósan várható infláció tervezett mértékének – minden komolyabb kutatóhely előrejelzésének – megfelelő, jóval 3% felettire való megemelését, majd 2021-re a vegyes indexálás bevezetését.

A NYUSZET szolidáris az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókkal, csatlakozik ezen ágazatok dolgozóinak demonstrációihoz.

Valljuk, hogy a kormányzatnak kell szolgálnia a társadalmat (benne az időseket), nem pedig fordítva! A hurrá propaganda ma már nem helyettesítheti az érdemi tetteket!

Budapest, 2019. november 22.

Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa