Elvárjuk, hogy a kormány 2022. januárig visszamenőleg 1,5 százalékkal korrigálja márciusban a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat – közölte a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a Központi Statisztikai Hivatal mai gyorstájékoztatójából megismert adatokra reagálva.

A KSH mai gyorsjelentéséből kiderült, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított éves infláció tavaly 15,2 százalék volt, s hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálértékük 1,2 százalékkal csökkent. A nyugdíjak emelése már 2021-ben is 0,3 százalékkal elmaradt a hivatalos inflációtól, s ezt azóta görgeti maga előtt a kormány. A NYUSZET elvárja, hogy ezúttal a kormány ezt is pótolja. Elvárja továbbá, hogy a kormány a nyugdíjak emelésének rendszerét úgy szabályozza, hogy ha az éves tényleges nyugdíjas infláció meghaladja az adott év összes nyugdíjemelését, akkor a következő év márciusáig a különbséggel a nyugdíjemelést az adott év januárjáig visszamenőleg egészítse ki. Kizárólag ez a módszer jelentheti, hogy a kormány eleget tesz annak az ígéretének, mely szerint a nyugdíjak nem veszíthetnek értékükből.

Magyarország kormánya évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat, és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azt is azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hitelezik a költségvetést. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati: a nyugdíjasok nem akkor kapják a segítséget, amikor arra nagy szükségük lenne, kiadásaik felmerülésekor. 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak éves emelése 0,3 százalékkal elmaradt a hivatalos inflációtól, azaz reálértékcsökkenést okozott. 2022 ben 14 százalékkal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2 százalék volt. A nyugdíjak reálértéke tehát a múlt évben is csökkent, most 1,2 százalékkal. Követeléseink alátámasztására még egy fontos tényező: a KSH jelentősen alulbecsüli az inflációt. Ennek az a módszertani oka, hogy a fogyasztói árindex számításához alapul vett fogyasztói kosár összetételét, tehát a vásárolt termékek és szolgáltatások súlyarányait a 2 évvel korábbi háztartásstatisztikai felvétel adataiból meríti. Ez általában nem okoz gondot, mert a fogyasztási szerkezet két év alatt csak csekély mértékben változik. A múlt év azonban ebből a szempontból kivételes volt. A vágtató infláció alkalmazkodásra kényszeríti a családokat. 2020-ban a háztartások fogyasztási kiadásainak 26,1 százalék-át tették ki az élelmiszerek és alkoholmentes italok. Ha az egyes jövedelmi csoportok fogyasztási szerkezetét vizsgáljuk, akkor az első /alsó/ jövedelmi tizedbe tartozó háztartásoknál ez az arány 33 százalék, a második tizednél 32,6 százalék, míg a harmadiknál 29,2 százalék volt. A múlt év novemberében az általános infláció 22,5 százalék, míg az élelmiszereké ennek csaknem
kétszerese, 43,8 százalék volt. A kiskereskedelmi forgalom adataiból arra lehet következtetni, hogy az élelmiszerfogyasztás részaránya 6-8 százalékponttal nőtt más termékek és szolgáltatások rovására. Ez azt jelenti, hogy a tényleges infláció 1,5-2 százalékponttal meghaladja a KSH által közölt értéket. Az alacsony keresetű családok esetében ez a különbség akár még nagyobb is lehet.

Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében a szervezet megismétli két korábbi követelését:

  • Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.
  • Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében az átlagnyugdíj (kb. 180 ezer forint) alatti nyugdíjjal rendelkezők márciusban kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést a 2022. évben tervezett nyugdíjprémium megtakarítás terhére.