Tanácsadó Testület
1970-ben egyetemet végzett Okleveles Közgazdász és Középiskolai Tanárként.1997-ben a BME Természet-és Társadalomtudományi Kar Közoktatási vezető szakán szerzett diplomát. 1986-ban az ELTE Bölcsész Kar Szociológia szakán, 2002-ben a Természettudományi Főiskola Általános és szakpszichológia szakán folytatott tanulmányokat, szerzett képesítést. Minőségfejlesztési, tanügyigazgatási tanácsadó. Az oktatási ágazatban Európai Uniós projektek végrehajtásának ellenőrzésében jártas. Közigazgatási szakvizsgával is rendelkezik. Pályáját 1970-ben a Békés Glasz Élelmiszerkereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben kezdte: volt szaktanár, gyakorlati oktatás vezető, igazgatóhelyettes. 1987 és 2007 között a Fővárosi Önkormányzat Gyakorló utcai Közgazdasági Szakközépiskolájának alapító és többször újra választott igazgatója volt. Ez időszak alatt külső oktató volt a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolán, a BME és a Budapesti Corvinus Egyetem Pedagógiai Tanszékén. Tagja volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Továbbképzési Bizottságának. 2007-től 2010-ig a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalában vezető főtanácsosként dolgozott. Németh László Díjas, 2006-ban eredményes szakmaivezetői tevékenységért megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Arany fokozatát. Jelenleg több fővárosi és országos – köztük időskorúakat képviselő – szervezet tagja, tanácsadója.
1975-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Szakvizsgáját 1979-ben szerezte tüdőgyógyászatból. Később elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egészségügyi menedzser szakát és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott, de a szakdolgozatát nem írta meg.
Dolgozott mentőorvosként az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ), majd tüdőgyógyászként az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben. Később a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pulmonológiai Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa lett. Az 1990-es években az amerikai kézben lévő Harris Egészségügyi Szolgálat ügyvezetőjeként tevékenykedett, majd 1994-ben a cég többségi tulajdonosa lett.
1995-ben az újonnan alakult Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület első elnöke lett. 2001 decemberétől 2007-ig a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház főigazgatójaként tevékenykedett, ahol létrehozta az ország első játékszenvedély-betegeket gyógyító osztályát.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetését 2007. február 1-től látta el. 2010. július 7-i hatállyal felmentették tisztségéből.
Az újságíró szakma szinte valamennyi műfajában és PR-osként is dolgozott. Pályáját az egyetem utolsó évében a Hajdú-Bihari Napló és az Egyetemi Élet szerkesztőségében kezdte, majd a Szolnoki Rádióban, a szegedi regionális TV stúdióban készített műsorokat, 1989-től a Magyar Rádió Krónika rovatának munkatársa, egy időben vezetője volt. Emellett az Egyenleg, a Napkelte, később A Hét és a Híradó műsorvezetőjeként, közéleti műsorok szerkesztőjeként mutatkozott be. Az ezredforduló után az Axel Springer vidéki napilapjainak belpolitikai szerkesztője lett, majd a 168 órához igazolt és egyik alapító munkatársa volt a Klubrádiónak. 2003-ban a Medgyessy-kormány szóvivőhelyetteseként, majd rövid ideig szóvivőjeként, 2006-tól pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtófőnökeként folytatta pályáját, később vállalatok és civil szervezetek kommunikációs és sajtómunkáját segítette, gyakorlati újságírást tanított a szegedi JATE fővárosi karán, később a Zsigmond Király Főiskolán. 2015 óta a Népszava belpolitikai rovatának munkatársa.
1974-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Népgazdasági tervező-elemző szakon. 1974-77: a Pénzügyi Szemle szerkesztője. 1977-88: a Pénzügyminisztérium munkatársa. Szakterülete: bérszabályozás. 1983-ban egyetemi doktori címet szerez. 1988-90: az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője, majd 1989-től főosztályvezetője. Az 1988 decemberében alakult Országos Érdekegyeztető Tanács titkára 1990-ig.. Szakterülete: bérpolitika, érdekegyeztetés.
1990-98: Munkaügyi Minisztérium, helyettes államtitkár. 1998-2002: Gazdasági Minisztérium, helyettes államtitkár, 2001-től miniszteri megbízott. 2002-2006: Munkaügyi Minisztérium, helyettes államtitkár. 2006-2009: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, szakállamtitkár. Szakterületek (1990-2009): bérpolitika, érdekegyeztetés, munkajog. 2009-10: szociális és munkaügyi miniszter.
1995-ös megalakulásától 2011-es megszűnéséig a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja.
2010 óta nyugdíjas, részt vesz a Pénzügykutató Zrt. munkáiban.
1948-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Leningrádi Tudomány-egyetem matematikus szakán végezte jeles eredménnyel.
Közgazdaságtudományi egyetemi doktori fokozatot Budapesten, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett summa cum laude minősítéssel.
A demográfia tudomány kandidátusa, habilitált közgazdaságtudományi doktor.
1972-től a Központi Statisztikai Hivatal intézményeiben dolgozott. A Népességtudományi Kutató Intézet tudományos munkatársa, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal főosztályvezetője, hivatalvezető helyettese volt. 1995-1998 között a KSH elnöke.
2003-2004 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes vezetője volt, majd a miniszterelnök kabinetfőnökének tisztségét töltötte be.
2004-2010 között a Pénzügyminisztérium államtitkára, a Magyar Államkincstár elnöke volt.
1978 óta megszakítás nélkül egyetemi oktató: tanított a Közgazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen. 1999-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. 10 évig vezette az ELTE Statisztikai és Jogi Informatika, 17 évig a Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszékét. 3 ciklusban tagja volt a Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsának, 2 ciklusban elnöke a Gazdaságtudományi Doktori Tanácsnak, 8 évig volt törzstagja a Gazdaságtudományi doktori iskolának.
1984 óta tagja a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának, 1995 óta a Statisztikai Bizottságnak; ez utóbbinak egy-egy akadémiai ciklusban elnöke, illetve alelnöke volt. 1995 óta tagja a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek. 60 publikációja jelent meg, többek között a népességtudomány és a statisztika módszertani kérdéseiről, a makrogazdaság aktuális problémáiról. Munkásságáért megkapta a Fényes Elek Emlékérmet, a Pro Universitatis Díjat és a Magyar Köztársaság Középkeresztjét.
2006 és 2010 között elnöke volt az Államadósságkezelő Központ igazgatóságának, 2010 és 2014 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja volt. 2010 óta tagja, 2019 óta elnöke a BKV Zrt. felügyelő bizottságának.
1993-2017-ig az államigazgatásban dolgozott, különböző területeken
(közigazgatási koordinációs, egészségügyi, nemzeti és etnikai kisebbségi, szociális, idősügyi, esélyegyenlőségi), különböző vezetői beosztásban. A legmagasabb vezetői pozíciója a helyettes államtitkári szint volt. Mindig csapatban dolgozott, munkatársaival szakpolitikai, stratégiai kérdésekkel foglalkoztak. Társadalmi ügyeket képviseltek mindvégig.
Hazai és európai források felhasználásával látták el a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Különös figyelmet fordítottak a leszakadó társadalmi csoportok támogatására, pl. az oktatás, képzés, társadalmi integráció, szociális ellátások területén.
Munkája mellett (1995-2010) külső oktatója volt a Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Intézetének, ahol címzetes egyetemi docensi rangot kapott.
Több diplomával és szakmai végzettséggel rendelkezik, a legmagasabb egyetemi végzettségét az ELTE Szociológiai Intézetében szerezte 1994-ben.
1946-ban született Budapesten. Az ELTE TTK matematikus szakát 1970-ben végezte el. 1976-ban ugyanitt matematikai egyetemi doktori címet szerezett. 1982-ben az MKKE-n megvédte a „Teljesen decentralizált szabályozás” című közgazdaságtudomány kandidátusi értekezését. 1991-ben a BKE-n megszerezte a közgazdaság-tudományok doktora címet, 1999-ben habilitált a BKÁE-n „Az együttélő korosztályok modelljei c. előadásával. 1970 óta folyamatosan az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében, mai nevén: (MTA) KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetben dolgozik, 1992 óta tudományos tanácsadóként, 2017 óta emeritus tanácsadóként. Többször kutatott és oktatott nyugati egyetemeken és kutatóintézetekben. 1996 és 2017 között a Közép-Európai Egyetem Közgazdasági Tanszékén rendszeres vendégtanárként oktatott. 1999. szeptemberben kezdett félállásban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Differenciál-egyenletek Tanszékén dolgozni, 2001 és 2016 között egyetemi tanárként, azóta professzor emeritusként. Az évek során több társadalmi szervezetben dolgozott, 2008 és 2011 között az MTA Közgazdasági Bizottsági elnöke volt, 2008 és 2015 között az MTA Társadalomtudományi Kuratóriuma tagja. 1974-ben Farkas Gyula díjat kapott a matematika közgazdasági alkalmazásáért. 2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével tüntették ki.
1992 óta egyre többet foglalkozik a nyugdíjrendszerek elméletével és gyakorlatával. Számos egyedül és társszerzőkkel írt cikke jelent magyar és nemzetközi folyóiratokban.
LEGFRISSEBB HÍREINK
Weltner János tanulmánya
A szakemberhiány nyilvánvaló szakdolgozói szinten, ahol az orvosi bérek emelését követően sokáig csak hitegették az orvosok nélkülözhetetlen munkatársait.
Gondoskodáspolitika – Szociálpolitika: változások sora
Készítette: Talyigás Katalin - 2019 volt az utolsó nyugodt év. Először a járvány, majd jött az orosz-ukrán háború és az energiaválság, elszálló infláció szakadt a nyakunkba.